Szigorúan szexmentes pasi-bérlés

Mikor mész már férjhez? Most van valakid? Az a helyes fiú már nincs meg? Legalább randizol valakivel? A kollégád még mindig csapja Neked a szelet? Nekünk sosem lesz unokánk?

Gondolom ezek a kérdések sokak számára legalább annyira nem kedveltek, mint amennyire sűrűn előfordulnak. Nagy családi összejövetelek, ebédek, szülinapok és egyéb sátoros ünnepek abszolút favorit témái ezek. Nagymamák, nagypapák, nagynénik, nagybácsik bokros teendők hiányában rendre ilyen kérdésekkel “zaklatják” a család friss, ropogós, a férjhez menésről leginkább csak álmodozó hölgytagjait. Drága szüleinket sem kell félteni, akik ugyan – vérmérséklettől függően – valamivel diszkrétebben, de időre-időre elég egyértelmű utalásokat tesznek a pasizás/férjhez menés témakörére. Csak tudnám, miért olyan izgalmas téma ez? És miért épp a lányokat nyomasztják ezzel? A fiúk legalább annyira érdekeltek a témában, mégis az ő családalapítási terveikkel valahogy mindenki sokkal elnézőbb és megértőbb…

Tegyük fel, hogy lányunk/unokánk/unokahúgunk elkelt. Esküvő, dínom-dánom, ‘eladóamenyasszony’ megvolt. Ekkor jönnek további kedvenceim: Mikorra tervezitek az utódot? Nem jön a baba, valami gond van? Jé, látom már útban van a trónörökös! (Persze dehogy, csak a nagy szerelemmel és nyugalommal felugrott egy 5 kg…) Hány gyereket akartok? Akartok egyáltalán gyereket? stb…. Végtelenül idegesítő kérdések ezek. Akkor is, ha a közvetlen rokonság, méginkább ha a leskelődő kíváncsi szomszéd is ezt kérdezgeti…

Nálam, mivel én elég korán férjhez mentem, ez utóbbi kérdéssor hangzott el viszonylag sűrűn és Géza szomszéd állandó fürkésző tekintete elől ha akartam sem tudtam volna elmenekülni. Általában havonta hazalátogattam a szüleimhez, érkezésem az utca lakói számára a szomszéd lebbenő függönye jelezte.

Nem könnyű párt találni, nem könnyű olyan társat találni, akivel működik a kölcsönös szeretet, tisztelet, megbecsülés; akivel egy irányba néztek, egyformán gondolkodtok a világ dolgairól; egyforma igényeitek vannak magatokkal és a környezetetekkel szemben és akivel megértitek magatokat nappal… és éjjel is. Nekem sikerült, igaz göröngyös út vezetett idáig. Sok évet töltöttem fizikai és lelki magányban, de valahogy arra sosem vetemedtem, hogy szerezzek egy pasit – kollégát, ismerőst – kísérőként magam mellé, akit mint partneremet mutathatom be a családomnak. Ezt olyan álságosnak és képmutatónak tartottam…

Ti mit gondoltok erről? Ha hiszitek, ha nem, mindenre épül egy iparág, itthon és külföldön is. A pasi bérlésre is.

Kínában jól szituált pasikat lehet bérelni különböző családi eseményekre, összejövetelekre. A hosszú idő óta szingli, 30-on túli nőket kvázi stigmatizálja a társadalom és sajnos a szülők – önző módon – olyan házasságokba kényszerítik gyermekeiket, melyek csak a szülők számára előnyösek. Amikor az esküvő szóba kerül, a szülők és gyermekeik között megreked a kommunikáció, sőt a legtöbb szülőt egyáltalán nem érdekli gyermeke boldogsága. Férjhez adja gyermekét akkor is, ha tudja, hogy a frigy hamarosan válással végződik majd.

Kínában egyébként a pasikon is legalább akkora a nyomás, mint a nőkön. Előbbiektől ugyanis elvárás, hogy nősülés előtt sok pénzzel rendelkezzenek ; utóbbiakon pedig legfőképp azért nagy a nyomás, hogy fiatalon menjenek férjhez.

Nos, a szingli hölgyeknek milyen lehetősége marad, ha szeretné leszerelni a szüleit? Hát a pasi-bérlés, természetesen! Végül is, ezeknek a pasiknak is lehet esélyük valódi partnerré válni, nem igaz? Kínában egyre népszerűbb és hatalmas méreteket ölt a pasi bérlés, amit egy online piactéren bonyolítanak a nők, ahol bizonyos előleg megfizetésével több száz pasi közül választhatják ki a számukra megfelelőt. Ha nincs állandó partnerük, bérelnek egyet egy órára, egy napra vagy egy hétre, hogy végre megszabaduljanak a nyakukban lihegő rokonoktól. Érdekes, hogy a szingliség problémája a Kínai Újévkor csúcsosodik ki igazán, hiszen a hajadonok ilyenkor igazán egyedül érezhetik magukat a családi asztalnál, ahol mindenki a párjával foglal helyet. A bátyjuk a sógornőjükkel, a húguk pedig sógorukkal… Kivéve ugye ők… Gyilkos lehet a nyomás és a frusztráció. A kínaiak egyébként is nagyon szeretik a családi vacsorákat, gyakorta összegyűlnek a hétköznapokon is.

A hölgyek számtalan lehetőség közül választhatnak: a bérelhető ál-pasiknak külön tarifájuk van egy vacsorára, egy csókra, vagy például ha a hölgy otthonában eltöltendő családi nyaralásra bérlik ki őket. A szex nincs a listán. Ez a “szórakozás” azonban nem kifejezetten olcsó: a pasi-bérlés 1 napra körülbelül 1500 yüan-ba kerül, ami körülbelül 64.000 Forintnak felel meg. Ez egy kínai család átlagos havi bevétele. Ezért az összegért a hölgy egész napos kitüntetett figyelmet kap, de a kéz-a-kézben séta, a csók és egyéb fizikai érintkezés nincs az árban. Egyesek egyáltalán nem biztosítanak fizikai kontaktust, mások 1 USD / alkalom összegért megfogják a nők kezét; óránként 10 USD összegért elkísérik őket vásárolni. Persze az alapdíjon felül. Ezek már szigorúan extrák. Nem ritka azonban az sem, hogy a nők akár több mint 110.000 Ft-ot is kifizetnek a pasinak + repülőjegy és szállás, csak kísérje el őket egy családi ünnepre! A pasik egyébként bármilyen karaktert magukra öltenek, a nők kívánalmainak megfelelően. Ha szükséges ételszállító futárok vagy épp gazdag üzletemberek. A legfontosabb számukra is a hitelesség. Az online pasi-bérlés pont úgy működik, mint bármelyik webáruház. A profil pontosan tartalmazza a részleteket, a tarifát, az extra díjakat, amennyiben alkoholt is fogyasztania kell, vagy ha épp egy bizonyos stílusban kell felöltöznie; tartalmaz visszajelzéseket, hogy könnyebb legyen a döntés. Majd megadod, mennyi időre szeretnéd bérelni, végül a kosárba teszed és kicsekkolsz.. Klassz, nem? 🙂

A pasi-nő kapcsolat ilyen típusú formációja persze nem újkeletű, számtalan film témájául szolgál… ez a kínai verzió szigorúan szexmentes.

Gondolom nem mondok újat, hogy ez a pasi-bérlés téma Magyarországon is működik… Szemszín, magasság, súly, családi állapot, foglalkozás – rengeteg szempont alapján választhatsz partnert magadnak… persze nálunk ez inkább az escort szolgáltatások irányába mozdul el, ami köztudottan nem áll meg egy laza beszélgetésnél…

A téma erkölcsi okfejtését meghagynám kedves olvasóimnak. Vajon mennyire etikus becsapni a családot, és elhitetni velük, hogy minden a legnagyobb rendben van… ezt mindenki eldöntheti…

Ha szükséged lenne rá, te élnél a pasi-bérlés lehetőségével? Vagy esetleg előfordult már?

Neked is van egy történeted? Írd meg és közzétesszem! Érdekel a véleményed!