patentblog

Akit egyszer megcsap a kerozingőz, nem szabadul… szokták mondani a légiközlekedésben dolgozók… És tényleg! Rendkívüli addikcióval viseltetek a téma iránt mivel a repülés egészen közelről része az életemnek. Ezért nem is volt kérdés, hogy egyszer el kell hoznom Nektek a világ legaranyosabb, legszebb és leginkább figyelemreméltó reptereit. Ebben a pillanatban is nagyjából 800.000 ember ül… Tovább »

A lámpa beszűrődő halvány fénye melegséget csempészett a hűvös szobába, a szomszédból gyereksírás hangja szűrődött át, a kávéfőzőből isteni nedűt csordogált. Szorosabbra fontam magam köré a puha köntöst és arcom a hűvös ablaküvegnek nyomva boldogan kémleltem az utcát. Néztem, ahogy egy új nap bontogatja óráit. Kérlelhetetlenül itt az ősz, a hajnali köd csak lassan emeli… Tovább »

Minden lány erről álmodik… (azt hiszem)… A fehér, fekete, barna, szürke vagy akármilyen színű lovon, autón, repülőn, hajón vagy bármin érkező sármos, sportos, fiatal, gazdag, intelligens, humoros, család- és rendszerető, izgalmas, romantikus és szerelmes férfi érkezésére bizony nagyon sokan vágynak. Persze mi nők sem megyünk a szomszédba egy kis elvárásért. Hajlamosak vagyunk igen magas igényeket… Tovább »

Alapvetően nem kedvelem az izmos pasikat. Ki tudja miért, de nem. Persze ezt semmiképpen sem jelenti azt, hogy a másik véglet jönne be. Kamaszkorom nagy szerelme egy testépítő srác volt, 41-es bicepsszel, csodás felsőtesttel és igazi pipaszár lábakkal. Hiába kapacitálta mindenki, lábra nem akart edzeni. Az évek aztán elsodortak minket egymás mellől… talán 6-7 éve… Tovább »

Az utazás és a repülés a szenvedélyem. Erre mondják sokan, hogy (jó nekem, mert) ez munkahelyi ártalom. Valóban az. Számtalan csodálatos helyen jártam, megannyi emléket őrzök a Föld legszebb, legkalandosabb, legmagasabb, legmélyebb, legősibb, legszegényebb és leggazdagabb vidékeiről  Kisebb emléktárgyakat csak az igazán különleges helyekről hozok. Én mindent a szívemben és az emlékeimben őrzök. Bögrét, hűtőmágnest,… Tovább »

Egy korábbi bejegyzésem gondolatvihara egy pillanatra szeptember 11-nél torpant meg: Azt mondják az okosok, hogy a nagy tragédiák, a különösen megrázó események beleégnek az emlékezetünkbe. Mint pl.  2001. szeptember 11. Máig emlékszem, hol voltam, mit csináltam, amikor meghallottam a borzalmas eseményekről szóló híradásokat. A munkanap már a vége felé közeledett, amikor egy kollégám édesapja telefonált,… Tovább »