1.0patentbloghttps://patentblog.cafeblog.hupatentbloghttps://patentblog.cafeblog.hu/author/patentblog/<p style="text-align: justify">Egy szeptemberi reggel. A hónap első napja. Valaminek a kezdete. Kezdődik a bölcsi, az ovi, az iskola -  indul, vagyis folytatódik a verkli. Valaki megszületik és valaki meghal. Épp ma. Egy újabb nap, szinte már átlagos, esős, őszies. S mégis különös, különleges. Mert ma kezdődik egy számomra fontos személy számára nagyon fontos éve. De visszatérve a ma reggelre: éreztetek valaha olyat, hogy megmagyarázhatatlan módon,  a semmiből előtör és befészkeli magát agyatokba egy gondolat? (ÍRJ!)  Hát ez történt velem ma reggel, míg kissé álmosan és aggódva igyekeztem reggelit készíteni a beteg, majdnem 11 hónapos gyönyörűségünknek. Ő a mi kis princesszkánk. (Róla majd később...) A gondolat jött és nem hagyott nyugodni. Magával ragadott... s egész eddig cipelt. A vajúdási szakasz rövid volt, így nagy hirtelen, néhány óra múlva megszületett a patentblog. Nyíltan vállalom, hogy főzni nem szeretek - bár sikerül néha meglehetősen finom, sőt megkockáztatom, ínycsiklandó ételeket is az asztalra varázsolnom. Varrni sem szeretek (erről majd később) ... hátha az írással nagyobb szerencsém lesz. Igyekszem nem túl bonyolultan fogalmazni, szóljatok, ha nem sikerül. Ez születési rendellenesség, azt hiszem. Csakúgy, mint a hülye maximalitásom.</p> <p style="text-align: justify">Ezennel ma hivatalosan életre hívom a blogot, mesélek gyerekekről, gyereknevelésről, szerelmekről, sikerekről és kudarcokról, a mindennapokról... női dolgokról és csip-csup ügyekről, érzésekről. Olykor minden nagyon patent, gyakran viszont egyáltalán nem... Sírjunk és nevessünk együtt, kezdődjön a reményeim szerint  érdekes és értékes utazás. Mert mindannyian tartunk valamerre ... Velem tartotok?</p> <p style="text-align: justify"><em>"Nem helyzetekben élsz, hanem útközben" (Márai)</em></p> <p style="text-align: justify"></p>rich